Szòval egy napon a napok kozott Ferenc kint lovagolt a hatàrban ès èlvezte az umber napsutèst, amikor osszefutott egy bpoklossal. Màr èppen szokàs szerint orràt eltakarva elhùzott volna, amikor valami megàllàsra kèsztette ès undoràt legyozve odament a lepràshoz, majd odadta neki az erszènyèt. Aztàn elindult, mint aki jòl vègezte a dolgàt, de pàr lèpès utàn azt èrezte, ez mèg mind nem elèg! Visszament a bpokloshoz, ès megolelte, megcsòkolta. Ekkor nagy nyugalmat èrzett a lelkèben.
Na, innentol fogva surun kovettèk egymàst az esemènyek, minek kovetkeztèben Ferencnek nem egeszen 20 èv alatt sikerult magàt testileg teljesen lestrapàlnia, hogy amikor 43 èvesen meghalt, nem sokban kulonbozott a bèlpoklos vèdenceitol. A ruhàit odadobta az apja elè, amikor az jott a szokàsos szoveggel ( ameddig az èn hàzamban az èn kenyeremet eszed.... etc), mezìtlàb jàrt tèlen-nyàron egy olyan kàmzsàban amit volt szerencsèm a lavernai mùzeumban megtekinteni: inkàbb patchwork, mint osszefuggo szovet ès nem csoda, hogy az ember bore barnàvà cserzodik az àllandò dorzsolèstol.
Viszont ellentètelezèskènt o lett a kozèpkor legnagyobb szentje, szinte a màsodik Krisztust tiszteltèk benne, foleg azutàn, hogy megkapta a stigmàkat is. Nem sokkal ezutàn teljesen megvakult, de a kulso làtàs helyett sokkal tisztàbb belso làtàst kapott.
Alvernia hegyèn, ahol a stigmatia megtortènt, most kolostor àll. Felmentem a piszok meredek szerpentinen, megkuzdve a turistahordàkkal, valahogy bejutottam abba a kàpolnàba, melynek helyèn az esemèny lezajlott, de semmi magasztosat nem èreztem, amint a kovetkezo zaràndokok lokdostek tovàbb, hogy megèrinthessèk a szent helyet.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése